Mikor elváltak útjaink, és a hévem robogni kezdett Cinkota felé, kerestem egy kellemes helyet magamnak, és lehuppantam. 

Köhögnöm kellett, így köhögni kezdtem. Hirtelen valami furcsa volt. Oldalra nézve azt láttam, hogy a másik átlós ülésen ülő idős néni "felröhögött" (más szóval nem tudom jellemezni a jelenséget.)Ekkor kapcsoltam. A velem párhuzamos ülésen ülő lány is nagyon erősen köhögött egy ideje ( a nénivel szemben ült). Mikor leültem, éppen felállt és elindult az ajtó felé, én meg ezzel egy időben a lánnyal párhuzamos helyre ültem le és én is vele együtt, hasonló hangszínben köhögni kezdtem. Egyszerre nyomtuk.

Már többen nevettek. 

Az én köhögésem is nevetésbe fulladt. Erre még többen,-akire csak ránéztem. Utána egészen Cinkotáig a kocsi utasai mosolyogva utaztak...

Zenei élmény volt...